Jordán Viktor

Amíg gyönyörű szépen folyt a szokásos, teljesen értelmetlen hacacáré az országgyűlésben és a főbb hírportálokon a hétvégi hóhelyzettel kapcsolatban, addig egy kormánydelegáció, miniszterelnökünkkel az élén Jordániában tárgyalt egy lehetséges gazdasági együttműködésről. Szinte elenyésző hír, amiről az online médiumok közül egyedül a hirado.hu volt képes beszámolni előszor itt, aztán itt.

Nagyvonalakban vázolva tehát a magyar kormány szoros gazdasági - befektetői és kereskedelmi - megállapodásokat kíván kialakítani Jordániával, különös tekintettel a mezőgazdaság, energiaszektor, vízgazdálkodás és orvosi technológiák területén. Teszi mindezt azzal az indoklással, hogy Európa már nem képes lépést tartani a világgazdaság változásaival, így Magyarország - aki viszont sereghajtója az egész világnak ezügyben - kénytelen a Nyugat helyett Afrika felé nyitni. 

Ez egyrészről helytálló megközelítés, mert az EU valóban meglehetősen esetlen a világválság kezelésében, és az is marad. Ez Európai Unió addig nem fog tudni koherensen egy államként működni, amíg az integráció nem teljes - monetárisan és politikailag egyaránt. Amíg vannak nemzetállamok, nemzetállami törekvések, nemzeti nyelvek, nemzeti kormányok, addig az Unió soha nem lesz egységes. Tehát soha nem lesz egységes. Amennyi idő kellene ennek az eléréséhez, azt a világpolitikai változások nem szokták kivárni. Európa vízfejű, és az is marad, bármennyire magasztos eszmék és bármennyire erős gazdasági érdekek tartják is össze. Geopolitikai stratégiája pedig szerintem nagyon nincs is.

Más részről pedig erős csúsztatások vannak a két cikkben, ami viszont Orbán Viktor nyilatkozatait idézi, tehát erős csúsztatások vannak a kormányzati kommunikációban:

"Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta azt is: a magyarok nagyra értékelik Jordánia teljesítményét, különös tekintettel a térségben betöltött stabilizáló szerepére. Ezzel összefüggésben a miniszterelnök kitért az arab világban zajló átalakulásokra és kifejtette, a politikai reformok csak akkor lehetnek eredményesek, ha gazdasági sikerekkel párosulnak. Ellenkező esetben az emberek elégedetlenek lesznek, fellázadnak, nem fogadják el az új rendszert és az eredetinél is rosszabb lesz a helyzet. Ezért Európa főként azzal tudja segíteni az arab világ átalakulását, ha mélyíti a régióval a gazdasági együttműködést - magyarázta. 

Ennek jegyében Orbán Viktor biztosította jordán partnerét: Magyarország támogatja, hogy olyan európai uniós döntések szülessenek, amelyek segítik Jordánia üzleti lehetőségeit a közösségben. Addig is "amíg a többi európai ország nem tér jobb belátásra" Magyarország örömmel fogadja a jordán üzletembereket - mondta a miniszterelnök."

Jordánia a "térségben betöltött stabilizáló szerepét" igen erőteljesen támogatja az USA és az EU; az USA a szokásos neo-kolonizációs módszerekkel, tehát dollármilliárdokkal és katonai jelenléttel, az EU pedig a szintén szokásos segélyekkel és gazdasági szerződésekkel. Ezeknek megfelelően az Unió és Jordánia között 2002. Május 1. óta érvényben lévő megállapodás 12 évre biztosítja a szabadkereskedelmet a két ország között. Ez a megállapodás jövőre lejár, megkezdődtek azonban az új megállapodás előkészületei, amik a kereskedelmi együttműködést kiterjesztenék Egyiptomra, Marokkóra és Tunéziára is. (Részletek itt.)

• 2002 óta Szaud Arábia után Jordánia az Unio legjelentősebb kereskedelmi partnere (2011-ben 3,5 milliárd Euro volt az összforgalom).
• Jordánia GDP-jének 65%-át a szolgáltatóiparból szerzi, 30%-át adja az ipar, és mindössze 4%-át a mezőgazdaság. 
• Jordánia a világ legnagyobb foszfát és potasszium termelője
• Ez EU leginkább vegyi- és ásványi anyagokat importál Jordániából, míg Jordánia az EU-ból javarészt gépészeti berendezéseket, vegyi anyagokat, és élelmiszereket
• Az EU Jordánia elsőszámű importországa, tehát az Unióból vásárol a legtöbbet

Így hát nem igazán tűnik úgy, mintha Magyarországnak jutott volna eszébe először, hogy Jordániával gazdasági megállapodásokat kössön, "amíg a többi európai ország nem tér jobb belátásra". Semmiféle forradalmi nincsa abban felfedezésben, hogy az "arab világ lesz a válság nyertese". Mint ahogy az is erős csúsztatás, hogy Jordánia demokratikus törekvéseit éppen ideje egy kis gazdasági fellendüléssel is megtámogatni. Jordánia demokratikus törekvéseit ugyanis - mint fentebb szó volt róla - az USA támogatja pénzzel és a szűzi tisztaságú misszió-tudat által vezérelt katonai "fenyegetéssel", a gazdasági alapot pedig emelett az EU-val kötött megállapodások is biztosítják, immáron 11 éve. 

Sokkal inkább van szó arról, hogy miután az EU-val minden lehetséges szálat megszakított a kormány - a nyugati befektetőknek, akik a kormány meglátása szerint eleget nyerészkedtek az országon, jól beolvasott, és kihírdette Magyarország történelmi függetlenségét mindenféle idegen tőke alól - szépen keletnek fordul, és  inkább odamegy pénzért. Fontos kiemelni, hogy nem hitelért, hanem befektetőkért és kereskedelmi partnerekért.

Mivel Jordánia erősen rászorul mezőgazdasági termékek behozatalára, a magyar mezőgazdaság - hogy is mondjam - polgári (i.e. oligarchikus) téeszesítése gondolom többek között ezt hívatott megcélozni. Az energiaszektor és az atomtechnológia kapcsolatáról csak tippelni tudom, hogy jordán pénzből lesz itt új paksi atom, de ezzel kapcsolatban spekulációba nem szeretnék bocsájtkozni. A gyógyszeripar jelentősége viszont nyilvánvaló, Jordániában igen erős a vegyiipar. 

A kép tehát kis árnyalás után úgy fest, hogy miután az EU-nak igen keserő a szájíze Magyarország miatt, és amúgy sem túlzottan áll a helyzet magaslatán, ami a válságkezelést illeti, inkább kimegyünk máshova, hogy onnan szerezzük be azt a tőkét, amit amúgy oda is az EU és az USA, a sokat alázott dekadens nyugati kapitalizmus pumpál évek óta. Ha közvetlenül nem megy, akkor közvetve, ugyanazt. Megjegyzem, ez önmagában nem baj. Ha már ez a helyzet alakult ki, reménykedjünk, hogy ez a jó irány. Rövidítávon és hosszútávon is. A világ geopolitikia átrendezésének közepette pláne, hiszen ha az EU nem képes a közeljövőben szuperhatalomként fellépni, lemossa a történelem. Már most is csak kullog.